Blogindító
Hazánk növényzetének megismerése izgalmas kihívás, máig természetközeli állapotban megmaradt foltjainak megőrzése pedig kötelezettség.
Hazánk nagy része az Eurázsiai erdőssztyepp-zóna része. Az erdőssztyepp-tájak működése igen komplex, ugyanis egyszerre lehetnek jelen erdők, cserjések és gyepek ugyanazon termőhelyen. Az elmúlt évmilliók során az erdőssztyeppes tájakat nagytestű legelő állatok járták (pl. bölény, őstulok, mamut, vadló), és fontos hatással lehettek a természetes tűzesemények is az élőhelyekre. A nagytestű állatokat a holocén közepétől Eurázsia-szerte fokozatosan leváltották a háziasított állatok, és a tűz irányítását is többnyire átvette az ember.
Az erdőssztyeppek vegetációdinamikájának összetettsége miatt a napjainkig fennmaradt természetközeli erdőssztyeppeknél – főleg Európában – nehéz meghatározni az optimális természetvédelmi élőhelykezelést.
A Szent István Egyetemen megkezdett doktori ösztöndíj keretében az erdőssztyeppek vegetáció-dinamikájával, vegetáció- és használattörténetével, illetve természetvédelmével foglalkozom. Jelen blog témái is ebbe a növényzet–történetiség–természetvédelem háromszögbe illeszkednek majd.
A blognak a klasszikus blogoldalon kívül még két oldala van:
1) Erdőssztyepp: rövid ismertetés az erdőssztyeppekről (a kutatásokkal haladva bővülni fognak a tartalmak),
2) Terepi jegyzetek: az erdőssztyepp-témában készített terepi jegyzeteim főbb paraméterei (lokalitás, dátum, képek), a feldolgozott jegyzetek megigényelhetők.
Doktori munkámmal és a hozzá kapcsolódó bloggal segíteni szeretném az erdőssztyeppek tudományos megismerését és gyakorlati természetvédelmét.
Gödöllő, 2021. február 15.
Molnár Ábel Péter
 |
Az egyik kiemelt kutatási helyszín, a Peszéri-erdő
(Kiskunság) |