Mezőség, Dobrudzsa és Gyimes - 2021
 |
| A maroslekencei fajgazdag lejtősztyepprét |
2021. június 8–24. között, 17 napon keresztül jártuk Mezőség, Dobrudzsa és Gyimes kiemelten fajgazdag gyepes(-erdős) mozaikjait.
Szilágyságból indultunk, keresztül haladtunk a Mezőségen, Szászföldön és a Kárpát-kanyaron, majd Havasalföldön és Dobrudzsán, utána Moldvában és Gyimesben, hazafelé a Sóvidéken terepeztünk.
A teljes utat Demeter Lászlóval ketten csináltuk végig, Mezőségben Ruprecht Eszter és Miholcsa Zsombor, Dobrudzsában Kun Róbert, Gyimesben Molnár Zsolt, Biró Marianna és Kocsis Katica csatlakoztak.
Köszönjük a helyi botanikusoknak a sok segítséget a helyszínek kiválasztásában!
Fényképválogatás az út kiemelt érdekességeiről: Mezőség-Dobrudzsa-Gyimes 2021
Néhány összefoglaló gondolat:
- A mezőségi legjobb gyepek Kárpát-medencei, de akár közép- és kelet-európai tekintetben is kiemelkedően fajgazdagok és jó állapotúak (Magyarországon Belsőbáránd és Tard említhető ilyennek). Táji szinten ekkora kiterjedésű és ilyen fajgazdag rétsztyepp-komponens egyedülálló szerintem Közép- és Kelet-Európában.
- A Kárpátok íve erős flóraválasztó. A Kárpátok és a Duna között sok pontusi és kevés balkáni faj jelenik meg. A Duna még erősebb választónak tűnik: Dobrudzsában a balkáni és pontusi fajok nagy számú megléte egy erős közép-európai alapfajkészletben nagyon különleges és egyedi.
- A Mezőség érintett részeiben zonálisan erdőt, extrazonálisan a délies oldalakon erdőssztyeppet (rétsztyeppet), nagyon kicsi foltokon (legmeredekebb délies domboldalak tetején) extrazonális sztyeppeket feltételezünk (az itt, a 12-13. oldalon leírt modell alapján).
- Dobrudzsa nagy része a sztyepp-zónához tartozik, zonális sztyeppekkel, de a hegység okozta domborzati anomáliák miatt potenciálisan nagyon sok lehet az erdőssztyepp (lényegesen több, mint amennyinek most látszik a huzamos emberi tájhasználat miatt).
- A mezőségi legjobb gyepek Kárpát-medencei, de akár közép- és kelet-európai tekintetben is kiemelkedően fajgazdagok és jó állapotúak (Magyarországon Belsőbáránd és Tard említhető ilyennek). Táji szinten ekkora kiterjedésű és ilyen fajgazdag rétsztyepp-komponens egyedülálló szerintem Közép- és Kelet-Európában.
- A Kárpátok íve erős flóraválasztó. A Kárpátok és a Duna között sok pontusi és kevés balkáni faj jelenik meg. A Duna még erősebb választónak tűnik: Dobrudzsában a balkáni és pontusi fajok nagy számú megléte egy erős közép-európai alapfajkészletben nagyon különleges és egyedi.
- A Mezőség érintett részeiben zonálisan erdőt, extrazonálisan a délies oldalakon erdőssztyeppet (rétsztyeppet), nagyon kicsi foltokon (legmeredekebb délies domboldalak tetején) extrazonális sztyeppeket feltételezünk (az itt, a 12-13. oldalon leírt modell alapján).
- Dobrudzsa nagy része a sztyepp-zónához tartozik, zonális sztyeppekkel, de a hegység okozta domborzati anomáliák miatt potenciálisan nagyon sok lehet az erdőssztyepp (lényegesen több, mint amennyinek most látszik a huzamos emberi tájhasználat miatt).