Rapid tájtörténet
A tájtörténet egy tudományterület, de van úgy, hogy valamilyen ökológiai érdeklődésből kifolyólag (pl. kutatás, természetvédelem) csak egy adott múltbeli kérdésre keressük a választ (pl. volt-e szántó az adott gyep) vagy nagy vonalakban vagyunk kíváncsiak egy adott táj történetére. Jelen bejegyzés az ilyen „bepillantás” jellegű tájtörténeti elemzéshez használható forrásokat és tippeket tartalmazza.
1. – Régmúlt
Az elmúlt két és fél évszázadban számos olyan térkép készült, melyek a teljes Kárpát-medencét lefedik. Ezek az Arcanum adatbázisban szabadon böngészhetők. A térképekhez műholdfelvételes háttérréteg is beállítható, mely számottevően megkönnyíti a tájékozódást a régi térképen. Terepen hasznos lehet az Opciók fül alatti kis nyílra kattintani, mellyel az aktuális lokalitásunkra tudunk navigálni.
Első Katonai Felmérés (1782–1785)
Második Katonai Felmérés (1819–1869)
Harmadik Katonai Felmérés (1869–1887)
Kataszteri térképek (1880-as évek)
Negyedik Katonai Felmérés (1941)
2. – Közelmúlt
A 20. század második feléből nagyon fontos adatforrások a Fentről.hu-n elérhető archív légifelvételek, melyek felhasználásával készült az interneten jelenleg nem böngészhető EOV 10.000-es térkép (korábban a TÉKA honlapján volt elérhető).
Ha az elmúlt két évtized változásaira vagyunk kíváncsiak, akkor ehhez a legegyszerűbb, ha a Google Earth programként futtatható verzióját használjuk, ahol archiválva elérhetők az elmúlt években készült műholdfelvételek. Emellett a FÖMI által készített légifelvételek egy része is elérhető szabadon (a 2000–2011 között készültek) a Geoshop.hu-n, de böngészésük nehézkesebb, mert le kell tölteni a fedvényeket, melyek utána is csak térinformatikai programban használhatók (pl. ArcGIS, QGIS).
3. – Jelen
1. – Régmúlt
Az elmúlt két és fél évszázadban számos olyan térkép készült, melyek a teljes Kárpát-medencét lefedik. Ezek az Arcanum adatbázisban szabadon böngészhetők. A térképekhez műholdfelvételes háttérréteg is beállítható, mely számottevően megkönnyíti a tájékozódást a régi térképen. Terepen hasznos lehet az Opciók fül alatti kis nyílra kattintani, mellyel az aktuális lokalitásunkra tudunk navigálni.
Első Katonai Felmérés (1782–1785)
 |
| Az 1780-as években készült Első Katonai Felmérés még igen pontatlan, de hadászati funkciója miatt a fákat, utakat és a járhatatlan helyeket (pl. mocsarakat) elég szisztematikusan – még ha nem is teljes geodéziai pontossággal – jelölték. Ez a térkép már egy több ezer éve használt tájat mutat, de még a 19–20. századi nagymértékű tájátalakítások előtt készült. |
Második Katonai Felmérés (1819–1869)
 |
| A többnyire a 19. század közepén készült Második Katonai Felmérés számottevően részletesebb, és már mutatja a meginduló modernkori tájátalakításokat (pl. felszántások, folyószabályozások). |
Harmadik Katonai Felmérés (1869–1887)
 |
| A 19. század második felében készült Harmadik Katonai Felmérés ugyan nem mindenhol színes, mint a Második, de több részletet tartalmaz és pontosabb. Hasznos például, hogy szisztematikusan jelöli a legelőket (H=Heide), a réteket/kaszálókat (W=Wiese), a szántókat (üres) és az erdőket (üres vastag körvonallal). |
Kataszteri térképek (1880-as évek)
 |
| A 19. század végi kataszteri térképek ugyan nem olyan látványosak, mint a katonai térképek, de a 19. század második felének legmegbízhatóbb, településenként elkészített térképe. Megbízhatóságának két oka, hogy 1) a katonai térképekkel ellentétben nem tájékozódáshoz, hanem tulajdonviszonyok nyilvántartásához készült; 2) míg a katonai térképezéseket általában osztrák anyanyelvű felmérők végezték, addig a kataszteri térképeket a települések nyelvét beszélő megyei megbízottak készítették (helynevek helyesírása ezért jobb). |
Negyedik Katonai Felmérés (1941)
 |
| A Második Világháború idején készült Negyedik Katonai Felmérés (más néven Háborús Felmérés) úgymond a szocializmus előtt elkészült modernkori tájátalakításoknak egy kordokumentuma. |
2. – Közelmúlt
A 20. század második feléből nagyon fontos adatforrások a Fentről.hu-n elérhető archív légifelvételek, melyek felhasználásával készült az interneten jelenleg nem böngészhető EOV 10.000-es térkép (korábban a TÉKA honlapján volt elérhető).
 |
| A Fentről.hu-n elérhető archív légifelvételek a mai műhold- és légifotóknál rendszeresen jobb felbontásúak, akár szénaboglyák vagy legelő jószágok is jól kivehetők. |
Ha az elmúlt két évtized változásaira vagyunk kíváncsiak, akkor ehhez a legegyszerűbb, ha a Google Earth programként futtatható verzióját használjuk, ahol archiválva elérhetők az elmúlt években készült műholdfelvételek. Emellett a FÖMI által készített légifelvételek egy része is elérhető szabadon (a 2000–2011 között készültek) a Geoshop.hu-n, de böngészésük nehézkesebb, mert le kell tölteni a fedvényeket, melyek utána is csak térinformatikai programban használhatók (pl. ArcGIS, QGIS).
 |
| A Google Earth-ben a bejelölt ikonok egyikére kattintva elérjük az elmúlt években készült műholdfelvételeket (városok környékén sok, városoktól távol relatív kevés időpontból vannak felvételek). |
3. – Jelen
Az aktuális állapotot legkönyebben a Google Maps vagy a Google Earth műholdfelvételein tudjuk megtekinteni. Mindkettő felületen elérhető az Utcakép (Street View), illetve a látogatottabb területeken rendszeresen találhatók panorámák is.
A legfrissebb állapotot mutató műholdfotókat az előzőeknél gyengébb felbontásban tudjuk csak elérni: a Copernicus Browser néhány napos rendszerességgel frissül, a EOSDIS Worldview minden nap.
Amennyiben egy adott táj történetére nagy vonalakban vagyunk kíváncsiak, akkor a felsorolt adatforrásokat szisztematikusan nézzük végig a jelennel kezdve, majd a régmúlttal folytatva ráközelítve újra a jelenre. Ha a táj számunkra teljesen új, akkor még ezen kívül hasznos lehet átfutni a terület hosszútávú történetét (pl. geológiai fejlődés), illetve a környező települések történetét (pl. történelem, társadalmi változások). Ezekhez talán a legjobb összefoglalók a Wikipedia-n vagy a települések honlapján, esetleg helyi kezdeményezésű vagy országos ismeretterjesztő honlapokon találhatók meg.
Ha egy konkrét kérdésre keressük a választ (pl. szántó volt-e az adott gyep), akkor válasszuk ki az erre legmegfelelőbbnek tartott adatforrást (pl. kataszteri térkép, archív légifotó), de azért ilyen esetben is érdemes belepillantani egyéb forrásokba is.
A részletesebb tájtörténeti (vagy történeti ökológiai) vizsgálatok sokszor hónapokig, évekig tartó kutatások, melyek a fenti forrásokon kívül még adatbázisok lekérdezésével (pl. ADT, Hungaricana) és különböző adatforrások (pl. kéziratos térképek, interjúk, publikációk) szisztematikus elemzésével történik.
Remélem, hogy a bejegyzés segíti tájaink, a ránk bízott értékek, lakóhelyünk múltjának jobb megismerését, ezáltal a természeti környezetünk hatékonyabb megőrzését.
Ha egy konkrét kérdésre keressük a választ (pl. szántó volt-e az adott gyep), akkor válasszuk ki az erre legmegfelelőbbnek tartott adatforrást (pl. kataszteri térkép, archív légifotó), de azért ilyen esetben is érdemes belepillantani egyéb forrásokba is.
A részletesebb tájtörténeti (vagy történeti ökológiai) vizsgálatok sokszor hónapokig, évekig tartó kutatások, melyek a fenti forrásokon kívül még adatbázisok lekérdezésével (pl. ADT, Hungaricana) és különböző adatforrások (pl. kéziratos térképek, interjúk, publikációk) szisztematikus elemzésével történik.
Remélem, hogy a bejegyzés segíti tájaink, a ránk bízott értékek, lakóhelyünk múltjának jobb megismerését, ezáltal a természeti környezetünk hatékonyabb megőrzését.