Flórakontinuitás-hipotézis

A hazai őshonos növényfajaink zöme itt helyben élhette túl a jégkorszak leghidegebb időszakát

Növényfajainkról korábban azt gondoltuk, hogy legtöbbjük a Balkánon élhette túl a jégkorszak leghidegebb időszakát. A nemrég megjelent tanulmányunkban ezt gondoltuk újra filogenetikai, elterjedési adatok, illetve dél-szibériai terepi tapasztalataink alapján, és azt a hipotézist fogalmaztuk meg, hogy a hazai őshonos fajaink többsége itt helyben élhette túl ezt a 26–19 ezer évvel ezelőtti hideg időszakot (LGM).

Fontosabb sajtómegjelenések: rövid sajtóközlemény, riport a 24.hu-n.

Eredeti cikk (Biological Reviews): https://doi.org/10.1111/brv.13007

Így nézhetett ki a kutatás eredményei alapján a Mátra déli előtere egy kora júliusi napon a jégkorszak leghidegebb időszakában (19–26 ezer éve). A festményen a gyep fajgazdagságát olyan fajok adják, amelyek ma is előfordulnak a tájban, és genetikai vagy hidegtűrési vizsgálat alapján előfordulhattak itt a jégkorszak leghidegebb időszakában is (Zsoldos Márton illusztrációja, a szerzők szakmai javaslatai alapján)

The Floracontinuity Hypothesis - Most of the native plant species of Hungary may have survived the LGM in the region

Previously it was believed that the recent native Hungarian flora survived the coldest part of the Last Glacial Period (LGM, 26–19 thousand years ago) mostly in the Balkans. In our recent study, we reconsidered this based on phylogenetic, distribution data and field experience in southern Siberia, and developed a new hypothesis wich says that most of our native species could have survived this cold period in the Carpathian basin.